Bibliofil szalon

Élő könyvek - magyar klasszikusok 38. Az elején egy sztl. táblán Beöthy Zsolt arcképével, az előszót Klebelsberg Kuno írta, Kéky Lajos bevezetésével.

Beöthy Zsolt (Buda, 1848. szept. 4. � Bp., 1922. ápr. 18.): irodalomtörténész, esztétikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1877, r. 1884, ig. 1893). ~ Zsigmond író és jogtudós fia. A konzervatív nacionalista szellemű irodalom és irodalomtudomány egyik vezető alakja a századforduló idején. 1867-70-ben a pesti egy.-en jogot hallgatott, 1870-71-ben külföldi tanulmányutat tett, s a bécsi és müncheni egy.-en tanult. 1871-75 között pénzügymin.-i tisztviselő. 1873-74-ben az Athenaeum szerk.-je. 1875-ben tanári, 1877 ben bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1875-82-ben reálisk.-i tanár Bp.-en, 1878-tól egy.-i magántanár, 1883-tól az esztétika rk., 1886-tól haláláig r. tanára a bp.-i egy.-en. 1915-16-ban az egy. rektora. 1890-1920 között a bp.-i orsz. tanárvizsgáló bizottság, 1893-tól 1907-ig az Orsz. Középiskolai Tanáregyesület elnöke. 1910-13-ban az MTA másodelnöke. 1876-ban a Kisfaludy Társ. tagja, 1879-től titkára, 1900-tól haláláig elnöke. 1911-19-ben a Magy. Irodalomtörténeti Társaság első elnöke, 1903-tól a főrendiház tagja. 1899-ben a Pro litteris et artibus díszjelvényt kapta. Nemzetközi jelentőségű egyiptomi művészeti gyűjteménye halála után Svédo.-ba került. Írói pályáját szépirodalmi művekkel kezdte. Egy regénye (Kálozdy Béla, I-II, Bp., 1875), egy verses elbeszélése (Ráskai Lea, Bp., 1881) és több novelláskötete jelent meg. Középiskolák számára írt irodalomtörténete (A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése I-II, Bp., 1877-79) 14 kiadást ért meg. Ezt a kevés önálló kutatáson alapuló patetikus stílusban megírt, de erős művészi érzékenységről tanúskodó művet túlzó nacionalista szellem hatja át. Szerk. A Magyar Irodalom Története c. illusztrált kiadványt (I-II, Bp., 1893-95) � F. m. Színműírók és szlnészek (Bp., 1882), A tragikum (Bp., 1885, az MTA Karácsonyi-díjjal jutalmazta), A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban (I-II, Bp., 1886-87), Színházi esték (Bp., 1895), A magyar irodalom kis-tükre (Bp., 1896, utolsó, 7. kiad. Kéky Lajos bevezetésével 1930-ban jelent meg: a Kisfaludy Társ. Greguss jutalmát kapta), A művészetek története (I-III. 1905. 12. szerk.), Romemlékek (Tanulmányok, beszédek, cikkek, I-II, Bp., 1923).