Bibliofil szalon

Pálfy József, ág. ev. lelkész, képzőintézeti igazgató-tanár, szül. 1812-ben Farádon (Somogym.), hol atyja haszonbérlő volt. Tanulmányait Kis János superintendens védszárnyai alatt Sopronban kezdte s mivel külföldre nem mehetett, 1833-ban a bécsi theol. fakultásra iratkozott be. Hazatérte után három évig gr. Zay Károly, az ág. ev. egyház akkori felügyelőjének házánál nevelősködött, majd komáromi segédlelkész és a leányok tanítója lett. 1839-ben a Balaton mellé Mencshelyre (Veszprémm.) vitték lelkésznek, innét csakhamar Sopronba hívták meg a grammatikai osztály vezetésére, mely állásában a latin helyett a magyar nyelvet tevé az intézet tannyelvévé. Tanári székét azonban ismét papsággal cserélte föl a nagy-geresdi (Sopronm.) egyházban, a midőn az egyházi ügyekben is tevékeny részt vett mint kerületi számvevő (1842-49.). A kerület kivánságára 1853-ban jövedelmesebb papi hivatalát ismét elhagyta és Sopronba ment a lyceum és tanítóképző igazgatására s egyszersmind magyar lelkészül. Az általa indítványozott gyámoló intézet (munkára képtelen lelkészek, tanárok és tanítók vagy ezek özvegyei s árvái, az általuk mérsékelt összeg befizetése mellett nyugdíjban részesülnek) 1846-ban létesült. A képző-intézet külön választása, új épületben és önállóan szervezése (1858) az ő érdeme, az egyházaknak általános tömeges biztosítása szintén az ő eszméje s műve. Részt vett abban a tanácskozásban, mely a magyar prot. egyház szervezete ügyében 1855 máj.-jún. Bécsben tartatott. Meghalt 1869 júl 4. Sopronban.