Antikkönyv.hu online antikvárium - antik könyv,térkép,képeslap,metszet,biblia

7. sz.

Fekete-fehér képekkel illusztrálva.

Zete vára:

Kis terjedelmű sasfészek volt. Északi oldala szélesebb körív, hegynyak felé, keskenyebb, itt a Deság hegye a leginkább megközelíthető, itt hármas fal és sáncok adták az erősségét a várnak, a majdnem függőleges hegyhomlok, a hosszabb, jobb és baloldalt egy-egy erősített fallal védték. Jelenleg kevés maradványa van, a leomlott falak domborulata észlelhető.

A falakon kívül egy bemélyedés a várkút helye, közelében a kis terjedelmű tisztás, a vár kertje. E helyeket jelenleg havasi pázsitfő borítja egészen a hegynyakig.
A vár alaprajza tojásdad alakú, 46 m hosszú és 27 m széles. A nyugaton, délen és keleten meredek hegyoldalakkal védett kiemelkedést földbe, agyagba rakott, 1,8 m vastag kőfallal vették körül. A vár északról, a vulkáni plató felől könnyen megközelíthető, ezért ebből az irányból még két földsánccal is megerősítették. Napjainkban ezeknek a sáncoknak a nyomai láthatók.

A vár első leírója Orbán Balázs volt, a XIX. század derekán, aki kicsiny sasfészeknek nevezi a Székelyföld leírásában. Falakat már ő sem látott, de az alapok még jól kivehetőek voltak. Ősi székely várnak tartotta és a hozzá fűződő mondákat is ismertette művében. Régészeti ásatásokat 1946-ban Székely Zoltán, 1956-ban Ferenczi Géza régészek végeztek a vár területén. Elsősorban kerámia leletanyag: fazekak, csészék, tálak töredékei kerültek felszínre, melyeket plasztikus bordadíszek, geometrikus mintázat és vörös, illetve fehér festés díszített. A várat kerítő falnak csak alapozását találták meg, mely átégve, 40 cm magasságig a talajban megmaradt. Megmunkálatlan kövekből, sárral rakták össze, mésznek semmi nyomát nem találták. Az első és második sánc között néhány hamvasztásos urnás temetkezés is napvilágra került. Középkori élettevékenységre utaló leletek nem kerültek elő a vár területéről.

A Várdombon vonul végig az Ördög útja is, mely része a Székelyföldön végigvonuló rejtélyes töltésvonulatnak. Ennek a gyepűhatárnak a kutatása már a XIX. században elkezdődött. Eleinte a római Dácia határvédelmi limesének tartották, az utóbbi évtizedek régészeti kutatásai azonban igazolni látszanak, hogy a kora középkori Magyar Királyság keleti határvédelmi rendszerének részét képezte. A kutatások során előkerült régészeti leletek alapján a XI. század végén XII. század elején készülhetett.

Bibliofil szalon